A képzőművészet lehetősége
Olyan lehetőség van a klasszikus képzőművészeti alkotás készítésében, ami más tevékenységben kevéssé van meg, mert az analógia megélésének alapja a kép.
Térjünk vissza arra gondolatsorra, amikor az alkotót a kíváncsisága tovább viszi. Ha valaki a karakter minőségén is tovább tud lépni, akkor egy szélesebb és fogalmilag sokkal nehezebben érthetővé tehető tartományba jut. Ez az esszenciális réteg. Itt hirtelen az analógia kezd működni, de ahhoz, hogy ezt be lehessen fogadni, a gondolkodást mindenképpen fel kell függeszteni. Ez a művésznek nem fog nehezen menni, hiszen a kreativitás mögött is ez áll, csak az ego mondja azt, hogy Én voltam a zseni.
Az analógia megélésének az alapja a kép
Ekkor az alkotó elmerül abba a világba, amelyet megidézett, és eközben benne az érzetek, képzetek, sokkal mélyebb erőteljesebb élményt okoznak. De, egy fajta azonosulás is elindul, vagyis a képzetekkel, érzetekkel azonosulni fog az illető, mert így tudja teljes mértékben átélni, és ezáltal jól kifejezni a benne lévő információt. A tudati azonosulás veszély is rejt akkor, amikor a művész még nem ért el a fejlődési útjának a végére, de úgy hiszi, hogy igen. Vagy, amikor úgy azonosul valaki, hogy azt már nem képes elengedni, akkor súlyos vagy kevésbé súlyos személyiségzavar jöhet létre.
De az biztos, hogy ekkor a mélyből őszintén nyilatkozik meg az alkotó, ekkor a nézők mélynek, lényeginek és misztikusnak, de egyben a hétköznapi élethez képest, érthetetlenebbnek érzik. Igaz teljesebbnek is. Ezt mind érezheti a befogadó, de egy „átlagos néző” ennél többet nem tud belőle megfogalmazni. Ennek az egyik fő oka az, hogy azon a szinten lehet igazán jól befogadni és megérteni, amelyik szinten született a mű.
A művész lehetősége, hogy képes eljutni az esszenciális rétegbe, ahol nagyon lényegi információt hozhat a felszínre.
De a legnagyobb lehetősége akkor jön el, amikor még tovább megy. Ekkor a művész megszűnik, megszűnik az egyén, megszűnik az élet, és helyébe a lét és az Egység felé lép. Ha megtalálta, akkor már nincs mit kifejezni, hiszen megtalálta önmagát a teljességet, kész vége nem tudja már meghaladni önmagát.
Nincs tovább mű, hiszen átélt mindent, megszűnik az önkifejezési vágya, helyébe az Énkifejezés lép. Ezt már nem képben, hanem feltáró szóbeli vagy írásbeli formában teszi meg. Tanítja azokat, akiket lehet, motivál a fejlődésre, kibillent a megszokottból, és csak van.
Ha tetszik vagy hasznos számodra ez a tartalom, akkor kérlek, hogy oszd meg vagy lájkold, hogy másokhoz is elérjen az információ. Köszönöm szépen!
