A vezetők, politikusok és elemzők gondolkodása
Most, hogy az Ukrán –Orosz háború zajlik a világ kisebb nagyobb vezetői, de az elemzők is a múlt hatalmi viselkedési mintáit követik, vagy az e-szerinti cselekedeteket várják a politikusoktól.
Kifejezetten és szó szerint a birodalmi viselkedés szabályaival magyaráznak folyamatokat és politikai megosztottsági alapon a főleg a konzervatív és jobb oldalon születnek ilyen elemzések. Sokan szellemi, spirituális elveket is említenek, múltbéli vallási konfliktusok említésével.
Pedig a birodalmi elvek működésének elvárása, és gyakorlata nem viszi ki az emberiséget abból a helyzetből, amibe került. És valóban, ma is valamelyik ország érzelmi támogatása a cél, ezt sugallják a politikusok, elemzők stratégák és találnak is jól megfogalmazható történéseket, hibákat, célokat, érdekeket, taktikai és stratégiai célokat mindkét oldalon.
Természetesen el kell fogadni azt, hogy minden háborús, de nem háborús, vagyis minden nézeteltérés megoldásának a minősége, a benne szereplő emberek minőségétől függ. A régi vezetési módszer alapja az ellentét kiélezése, az igazság, az önvédelem, a birtokszerzés, nevében. Az úgynevezett demokratikus oldal, viszont egyességre törekedne, ami vagy igaz, vagy nem, de mindenképpen a tárgyalásos alapon működne, de a szövetségesekhez való viszony gyakran elhomályosítja a hibákat, és máris bele lehet kötni az elfogultságba pl. U.S.A.-val vagy az Európai Unióval kapcsolatban.
Ez azt jelenti, hogy a mai és az elmúlt évezred politikája alatt egyre növekvő feszültségben tartják az embereket azzal, hogy ide vagy oda kell állniuk.
