Mi a különbség a hétköznapi és az analógiás gondolkodás között?
Az emberiség teljes minőségi kifejlődéséhez szükség volt a gondolkodás, az elme fejlesztésére azért, hogy idővel a jól kifejlődőtt ember, kezelni tudja az analógiás logika és a lineáris gondolkodás teljes folyamatát: az analógia megfigyelése + lineáris logika – intuíció – megfigyelés – megállapítás – következtetés – eredmény vagy törvény.
A lineáris logika segítségével a megszerzett tudás folyamata így írható le: érdeklődési terület/intuíció – tanulás/intuíció – megfigyelés/intuíció – megállapítás/intuíció – következtetés/intuíció – törvény megfogalmazása/intuíció. Az intuíció mindig jelen van, de az ego kisajátítja.
Amikor az egyén képes az Egység élményével találkozni, akkor nem csupán az elméjét képes passzív megfigyelői állapotba hozni, hanem átéli az analógia törvényében létező élményt is.
Míg a hétköznap használt gondolkodás főleg a megtanult fogalmakból eredő címkéket használja a memória segítségével, addig az analógiás gondolkodás elsősorban az intelligenciát használja, vagyis a jelen levést, majd az átélt élményt lineáris gondolkodásra, vagyis megtanulható fogalmi gondolkodásra konvertálja.
Ezért mondhatjuk, hogy aki az analógiás gondolkodást használja, nem igazi intellektus, hiszen nem gondolkodik, míg az intellektuális ember igen, hiszen ő a megismert tudásból merítkezik. De, mindkettőben jelen van az intuíció, amelyet gyakran az egyéni intellektus az egó eredményének tart. A lineáris kibontás közben az analógiával dolgozó ember az intelligenciát használja, majd utána a megismert információt. Később pedig a tudatát és a Tudatot, az Akashát.
Ha tetszik vagy hasznos számodra ez a tartalom, akkor kérlek, hogy oszd meg vagy lájkold, hogy másokhoz is elérjen az információ. Köszönöm szépen!
