A kép mint tananyag
Mi módon tanulható meg a kép befogadása és értelmezése? A válasz az, hogy ez nem az elme kizárólagosságával történik, vagyis nem tanulható meg olyan módon, amelyet például a fogalmaknál alkalmazunk, vagyis hogy megjegyezzük és később visszamondjuk, már csak azért sem, mert akkora mennyiségű képet, amennyi létezik, nem lehet sem megjegyezni, sem visszamondani.
Természetesen vannak olyan képek, vagy inkább remekművek, amelyekről létezik elemzés, amely megtanulható, de az, hogy ezt vissza tudjuk mondani, még messze áll a megértéstől. A képi érzékenység szépen lassan, látványos események nélkül alakul ki.
Az intelligencia imádja a képi tanulási módot: minél több képet képzelünk el, annál jobban nő a belső képelőállítási képességünk, és annál jobban tudjuk használni is ezt e képességet, ami azt eredményezi, hogy amit elképzelünk, azt meg is tudjuk valósítani.
A vizuális memória könnyebben használható, és elképesztő képi információmennyiséget képes tárolni. Sok idő elteltével kialakul bennünk, hogy amit egyszer láttunk, arra emlékezni fogunk. De nem úgy, ahogy egy verset rövidebb vagy hosszabb idő alatt megtanulunk és aztán visszamondjuk, hanem úgy, hogy nincs is szándékunkban megjegyezni, amit látunk, mégis rögzítjük magunkban.
A vizuális képi gyakorlatok hosszú sora vezet oda, hogy idővel az analógia használata ne okozzon gondot. De a képi memóriához vagy intelligenciához nem úgy kell nyúlni, hogy erőltetjük, hogy jusson eszünkbe valami, mint egy vers sora, hanem könnyedén, befelé nézéssel. Ugyanis amíg az elme az emlékezés kényszerével és a gondolkodással dolgozik, addig a képi intelligencia a nem-gondolkodást használja.
Például míg általában a gyerekkorunkból jól fel tudjuk idézni a szomszéd telkeket, minden erőlködés nélkül, addig nehezen tudnánk felmondani a középiskolában megtanult sok-sok verset. Ezt úgy is megfogalmazhatjuk, hogy utóbbiak nem kerültek bele a hosszú távú memóriába. A kép viszont hosszú távon rögzül. Bár az is igaz, hogy nagyon sok apróbb esemény képére nem emlékezünk, csak akkor, ha társul hozzájuk élmény is. De a visszaidézés mindig gyors, sokkal gyorsabb, mint a fogalmi gondolkodásé, bár, ha valaki sokat foglalkozik vele, és naponta edzi az elméjét, akkor lehet növelni az elme sebeségét. Erre jó példa a GÉNIUSZ kvízjáték, bár ebben az esetben is felmerül a képi információ és a megérzés jelenléte. A gondolkodás sokkal lassúbb, mint a cselekvés vagy mint az érzés és a megérzés. Azért a játékban felmerül a képi információ és a megérzés használata. Emiatt emelkednek ki a játékosok, de maga a játék is a többi kvízjáték közül.
