Mi a fontos?
A gazdaság, a fogyasztás, a munka, a termelés, a tudomány, a művészet.
Egyik sem mert az emberi fejlődés a fontos, az egészséges ego kifejlesztése, valamint a fejlett személyiségtől tovább haladva a legvégén az Egység magvalósítása. Amikor valóban ez a cél, akkor a föld és a természet is megmarad és egy másik minőségi élet jön létre.
A kapitalizmust mire lehet lecserélni?
A kapitalizmus rendszere, a kereskedő emberi minőség életterülete, most megváltozhat. A kérdés, hogy mire. Volt ugyan egy szocializmus, amely elvileg a munkások korszakának kellett volna lennie, de diktatórikus volt, ezért nem volt az emberek többsége által elfogadott, és valójában még ekkor is a régi feudális elvek alapján épült fel a rendszer. Az egyéni és a közösségi tudat is, még a feudalizmus minőségét mutatta. Vagyis az emberek tudata még nem volt képes elszakadni a közel kétezer éves viselkedési mintáktól. Hasonló volt a liberális elvek kialakulása is, mert már volt próbálkozás a feudalizmus időszakának a közepén, de csak a XIX. században ért be a gondolat a megvalósításra.
A mostani hosszú időszakban először le kell vetni a feudális működést, és vele párhuzamosan befogadni az újat. Sokaknak meglepő lehet, de van, akiknek nem, hogy ma a szocializmus elvei közül sok már megjelent a magyar politikában. Ilyen a rövidebb munkaidő igénye, az alapjövedelem, és a szociális érzékenység is ide tartozik. Elképzelhető, hogy ma már sokkal több ember tudata változott meg, és megértik és szükségesnek tartják ezeket a felsorolt elveket. A szocializmus nem volt jó, hiszen nem volt demokratikus, (de más problémák is voltak vele, amit most nem érintek) és a feudális alá fölé rendelt viszonyokat vitte tovább, amely életszemléletté, tulajdonságokká, jellemmé és magatartássá váltak az emberekben.
Abban az esetben, ha mindenki egyszerre és egyformán fejlődne, akkor el lehetne képzelni, hogy egy-egy korszak jellegzetességei teljesen tisztán valósulnának meg. Nem lenne bennük áthallás, más korszakból eredő elképzelés, hanem minden fejlődés homogén lenne. De szerencsére nem így van, ezért lehet a különböző nagy és kis korszakokban sok hasonlóságot felfedezni. A reneszánszban a kapitalizmust, az indusi kultúrában a szocializmust, a feudalizmusban a birodalmi magatartást, a szocializmusban a feudalizmust, a kapitalizmus liberalizmusában a szocialista gondolatokat stb. Nem jelenik meg semmi vegytiszta állapotban.
Mégis lehet egy fejlődési vonalat húzni, amely megegyezik az emberek minőségi fejlődésével. Ez azt jelenti, hogy volt az Indus völgyi kultúra, amelyben voltak a mai fogalmak szerint szocialista vagy kommunista elképzelések, de az emberek többsége ezt még nem volt képes teljes mértékben befogadni, ezért nem tudta fenntartani az elképzelést. Még nem tudták pontosan hasznosítani a vágyat, amely megjelent bennük, ami a fegyverek nélküli társadalmat létrehozta. A hippi korszakban jelent meg újra ez az idea, a vele együtt megjelenő illúzióval, és hamar kiderült, hogy még ma sem tudják az emberek ezt a tudatot magukévá tenni. Ennek ellenére a világban folyamatos tudati finomodási folyamat érzéklehető. Ezért a szocializmus sem volt vegytiszta így van olyan ország, ahol a feudalizmus szűrődött bele, és van ahol a birodalomépítési szándék.
Ennek ellenére felírható az a sor, ami az emberi fejlődési szintjéhez kötött társadalmi rendszereket mutatja. De ez ne vegye el senkinek sem a kedvét, hanem inkább a saját fejlődésével foglalkozzon a többi ennek a következménye lesz. De azért ha szeretne többet tenni, akkor a nagyobb tudatossággal tudja a legtöbbet elérni.
A nagy korszakok
Mu kora = az eredet kora, vagyis a faji tudat kialakulásának és megélésének kora
Lemúria kora = az ember esszenciális kora
Atlantisz kora = az emberi karakter kora
Új kor = a személyiség és az ego kora
Felosztás minőség szerint
Pap királyok kora = a szellemi ember minőség kora = aranykor
Átmenet az esszencia emberi réteg és a karakter kifejlődés időszaka között, illetve a karakter megélésének kora.
Személyiségek kora
Királyok kora = a király emberi minőség kora
Feudalizmus = a nemesi emberi minőség kora
Kapitalizmus = a kereskedő emberi minőség kora
Szocializmus = a dolgozó emberi minőség kora
Minden nagy történelmi korszakban megismétlődnek azonos vagy hasonló gondolatok. Felszínre jönnek és az adott kor tudati szintjének megfelelően valósulnak meg, egyre finomabb minőségben. Jelen pillanatban még nem dőlt el az, hogy a kapitalizmus struktúráját alakítják át az új korszakhoz, így a környezet védelem és a fenntarthatóság adhat új fogalmakat például „szociálgreenizmust”. Vagy olyan struktúra születik meg, amelyet esetleg könnyebben elfogadnak, ilyen lehet a „szociálkapitalizmus”.
Egy nép tudati változása, akkor következik be, amikor sokan rájönnek a saját, ezzel együtt mások ellentmondásaira.
De van más szempont is, ez a harmónia kérdése. Mikor van az egyén harmónia állapotában? Főleg akkor, amikor képes megvalósítani az emberi minőségének megfelelő életvitelt. Ez szükséges az egészséges ego kialakulásához.
Harmóniába tud kerülni az olyan ember is, akit nem engednek kiteljesedni, de akkor ennek az embernek igen magas emberi minőségben kell élnie. Mindezt azért lehet feltételezni, mert ők mindig önmagukkal foglalkoznak, abban az értelemben, hogy keresik önmaguk lényegét, és ha megtalálták, akkor automatikusan harmóniába kerülnek.
A valódi harmóniát az egység megélésében lehet megtalálni, és ha valakinek ez sikerült már, akkor is harmóniában lesz önmagával, ha nincs is épp az Egység megélésének az állapotban, igaz, így nem teljes a harmónia megélése.
