Hatalom
A hatalom fogalma egyszer a fizikai világhoz, vagyis az élethez, másodszor a nem fizikai világhoz, a szellemi minőséghez kapcsolódik. Ez utóbbi hat a fizikaira, így a végső hatalom helye abban van.
„A hatalom azt a képességet vagy erőt jelenti, amely alapján valaki vagy valami akaratát vagy szándékát másra, másokra rá tudja testálni.”
/Wikipédia/
„A hatalom azt jelenti, hogy képes vagy hatalmas valamit tenni. A szó a latin potēre- ből származik, ez pedig a posse-ből , ami azt jelenti, hogy „képes”. Mint ilyen, főnévként vagy igeként működhet.”
/encyclopedia-titanica/
„’az uralkodásnak, kormányzásnak lehetősége, joga’: harc a hatalomért; ‘annak lehetősége, hogy akaratunkat másokra kényszerítsük’: hatalmamban tartom őket; ‘az uralmat, kormányzást, igazságszolgáltatást gyakorló személy, társadalmi csoport, közeg’: a hatalom kiszolgálói; ‘lelki, szellemi hatóerő’: a tudás hatalma. Származékai: hatalmas, hatalmasság, hatalmi, hatalmaskodik, (meg)hatalmaz. A hat szó származéka deverbális -alom képzővel, az ige ‘képes rá’ jelentése alapján”
Magyar etimológiai szótár
Így ezt a fogalmat tömören nevezhetjük megvalósító erőnek, energiának.
A fizikai világban a hatalom felfogható megjelenése az emberi közösségben először az esszenciális korban történt meg, amikor már érezték az analógiát, de még nem értették. Abban a korban a minőségi különbség volt a hatalom megfelelője, így ez a hatalom nem olyasmi, mint amit ma értünk a fogalom alatt.
Nagyon fontos, hogy mindenkinek van hatalma valami felett, mert ahhoz, hogy létrehozzon valaki valamit, szükséges ez a képesség. Ezzel lehet megvalósítani dolgokat a vágyaink szerint. De a vágyaink nagy része nem valósul meg a végleges formában, vagy az is lehet, hogy rövidebb ideig létrejöhet, de amikor nem válik állandóvá, mert már tartozik hozzárendelt energia, akkor megszűnik létezni. Ez is változatossá teszi az életet, hiszen amikor az ember fejlődik, akkor annak megfelelő módon létrehoz valamit, majd aztán abbahagyja.
Sokszor az embereknek az a fontos, hogy valami úgy valósuljon meg, hogy az hosszan, akár több generáción keresztül is működjön. De vannak emberek, akiknek a fizikai szintű megvalósítás nem fontos, mert ők a belső változásaikra figyelnek, ezért ők gyorsan képesek elengedni a fizikai megvalósítás ügyeit. Vannak olyanok is, akik látszólag nem fejlődnek, és nem valósítanak meg semmit sem, ami szintén lehet tapasztalat, de az embereknek ez nem értékes, sőt, lenézi a társadalom az ilyen embereket. Összefoglalva a sorsunk létrehozásában kizárólagos a hatalmunk magunkon, vagyis az egyén dönt és megvalósít, így elsősorban hatalmunk önmagunk felett van.
Mivel megjelent az emberi tudat alkotási szabadsága, ezért az embernek van hatalma a fizikai világban is megvalósítani, létrehozni valamit, így fizikai világ egy része felett is van hatalmunk. Amikor esszenciális szinten bontunk ki egy folyamatokat, akkor találkozhatunk azzal a fogalomkészítési problémával, hogy ma épp olyan sok szinten lehet kibontani valamit, mint ahány fajta emberi minőség létezik. Minegyik kibontás igaz, de ehhez hozzá kell tenni azt, hogy a legtöbb esetben csupán abban az emberi minőségben, ahol megszületett.
A hatalmat a legtöbben a többi ember viszonylatában, a társadalom színterén lejátszódó folyamatokra értik. Ez azt jelenti, hogy valaki vagy valakik sokak felett képesek befolyással lenni. Ehhez a legfontosabb segítség a pénz, vagy másképp a pénzben megnyilvánuló energia. A pénzben a múltban megnyilvánuló haszon jelenik meg, vagy másképp a sors megvalósulásához rendelt megvalósító energialehetőség. Ehhez járul a hierarchikus szervezet kialakításának a lehetősége, amely segítségével sok embert lehet irányítani, még akkor is, ha nincs meg a vezetőben a jó vezetéshez szükséges képesség.
A hatalom a duális világ része is, vagyis az életre jellemző: a létezésé a minőségi energia, vagyis a hierarchia, amely nem uralkodik másokon, csupán jelzi a minőséget és a csúcson az Egy kiáramló energiáit. Sokan ezt is hatalomnak hívják, de ez nem a másokon uralkodást jelenti, hanem a világ energiáinak a minőségi szerkezetén való uralmat. Ha valaki találkozik ezzel az élménnyel, akkor valóban megtapasztalja a hódolat élményét is, amely nagyon-nagyon összetett, lényegi élmény.
