Hamvas Béla: Silentium.
Hamvas Béla szövegének értelmezése. Minden értelmezés két dologtól függ, a gondolat megfogalmazójától és a befogadójától. A félreértelmezés akkor jön létre, amikor kiderül, hogy ki milyen minőségű gondolat megfogalmazására és befogadására képes. Amikor az alkotóval nem azonos szinten állnak a befogadók, akkor a félreértelmezés esélye nagyon megnő.
Létezik egy szöveg, Hamvas Béla Silentium. Titkos jegyzőkönyv című szövege, amely úgy tűnik, hogy a mai ezoterikusok körében meghatározó, és ez a nézőpont jelentősen befolyásolta az itthoni szerzőket.
Hamvas Béla igen gyakran érzelmi telítettséggel szól az emberiség és a saját ideáiról, és ennek a lényege a szárnyalás és az összefüggések keresésének egybegyúrása. Ezért, amikor szárnyalni van kedvem, előveszem valamelyik könyvének egy fejezetét, és hagyom, hogy vigyen.
Várkonyi Nándor vele ellentétben feltáró és rengeteg információt összegyűjtő, szigorúbb elme volt.
"A Sziriat oszlopai fantasztikus anyaggazdagságával a szerző konceptiv ereje sikerrel veszi fel a küzdelmet, így munkája nem csupán jószerivel ismeretlen művelődés- és őstörténeti ismereteket közöl, hanem a legmodernebb régészeti és történeti kutatások kritikus feldolgozásával szakemberek számára is izgalmas olvasmány. Mitológiai fejtegetései és konkrét mítoszelemzései egyaránt eredetiek. Jól megírt, gazdag kulturtörténeti munka." Részlet Legeza Ilona könyvismertetőjéből.
Hamvas Béla Silentium (idézet)
„Nincsen szükség a hindu kali-yuga elméletére sem, amely azt tanítja, hogy a sötét korszak végső idejében élünk, ennek tünetei az államok és a társadalmak felbomlása, világháborúk, szociális felfordulások, a morális débâcle, ismeretlen betegségek és az a tény, hogy a társadalomban alig van ember, aki saját helyén áll, egyik oldalon a felhalmozott vagyon és hatalom, a másikon a tehetetlen szegénység, vallásszurrogátumok, hamis próféták és sok más. Az asztrológia, a kali-yuga és hasonló theoria a hagyomány magyarázata, ma pedig mindez hatástalan és ezekkel a módszerekkel a mi létünk kérdései megoldhatatlanok. Történetünk e fokán, a keresztény aiónban, a tudomány, a szabadság és a személyiség korszakában a hagyomány már érvénytelen.”
Ezt azért idézem, mert Hamvas ebben a szövegben kiemelt valamit, és ezt nagy érzelmi energiával fejezte ki, ezért a hatása is nagy lett. Kaly juga mélypont, igen, az anyagba süllyedt ember és a szellemi ember közt nagyon nagy a különbség, igen, az önpusztulás felé haladunk, igen. Van megoldás, igen.
Ha kimegyünk az utcára, akkor azt érzékeljük, hogy igen nagy emberi minőségi különbségek vannak. És azt is megállapíthatjuk, hogy az a vágy, hogy a magyarok a Nyilas jegyhez tartozó magas szellemi minőséget képesek legyenek felmutatni, egyelőre ábránd. Ha azt vizsgáljuk, hogy mi hajtja az elsősorban embereket, akkor hamar rá lehet jönni arra, hogy az anyagi elvek, a matéria birtoklása, az anyagiasság, nem pedig a szellemi erények. Természetesen van sok pozitív vonás és pozitív ember, de többet ér a valóságot felismerni, mert akkor rá lehet jönni arra, hogy mi legyen a következő feladata a közösségnek és egyénnek.
A Vízöntő korszak már nem az anyagot, az anyagit fogja előtérbe helyezni.
A valódi hagyomány érvényes, de minden korban újra és újra ki kell bontani és azonosulni vele, majd eszerint élni. A Törvény nem változik, a rendszerben vannak teljesen változatlan szabályok, és csupán egy-egy hosszú korra vonatkozó változó van, de így egyben mégis változatlanok. Tehát a törvény nem mechanikus, hiszen fejlődést gerjeszt és önfejlődést biztosít. A hagyomány eredete nem az ember által megfogalmazott gondolatban van, hanem a törvényben, amelyet az analógia teljes átélésében lehet megtapasztalni, másképpen az Egység közeléből.
Van egy barátom, Zöldy Pál, aki a kis közösségek létrehozásakor a hagyományokhoz nyúlik vissza, de ezt a mai életnek megfelelően mutatja be. Hátranéz a múltba és az archetípus, néha a karakter rétegébe, és felemeli az ott talált értéket a személyiségbe, így anélkül, hogy a csoportja tudná, elviszi őket mélyebbre, ahol jóval könnyebb tájékozódni. Ezzel a személyiség gazdagodik és a hagyomány új formát kap, és egyben meg is marad.
A Kali Yuga valóban a legmélyebb kor, és egyben az utolsó nagy korszak, viszont ekkor van meg az esélye a magas minőségű ember kialakulásának, és aki még ezen is szeretne túllépni, a szellemi emberré válásának is. Ez a kor hosszú és küzdelmes, de teli lesz eredményekkel is. Ez az ember végső anyagba süllyedésének és a felemelkedésének kora.
Krita Yuga 1.728.000 év
Tretâ Yuga 1.296.000 év
Dvâpara Yuga 864 000 év
Kali Yuga 432 000 év
A Kali Yuga egyenértékű a világ végével. De ez a világvége nem olyan, amelyikben a föld és az egész világ élete a közeljövőben véget ér. Ez csupán azt jelenti, hogy ez az utolsó nagyon nagy korszak, így valóban a vég, de még nem a megsemmisülés. Ez majd az idők végezetén lesz, amikor megszűnik a Maya, vagyis az idő-tér-anyag, és a Tudat visszavonja magát egy tudati pontba. Ezt talán meg lehet érteni, de lehet, hogy elképzelni könnyebb.
2015-ben közzétett tudományos eredmények szerint a világegyetem kora 13,787 milliárd év. A két időpont meghatározása nem ugyanazon az elven született, ezért nem is stimmel!
A személyiség kora az ember szabad döntésének kora, ezt érzi szinte mindenki, de a folyamat mögött olyan energiák, törvények működnek, amelyek hatnak a felszínre is. Vannak olyan döntések, amelyek nem a személyiségben erednek, de mindenképpen ő cselekszi meg. Erre mondjuk azt, hogy nem tehettem mást (ha ez valóban őszinte megnyilatkozás volt). Ebbe a körbe tartozik a karma fogalma.
Az ember képes tovább fejlődni, hiszen még nincs mindenki az egészségesen fejlett személyiség vagy a megvilágosodás szintjén, és majd csupán ezek után tud igazán szellemi ember lenni. Addig a nép és a nemzet, valamint a saját aktuális tudati kivetüléseit használja, és ha netán a közösség minőségi szintje jobban emelkedne, akkor egyre szellemibb lesz a közösség. Jelenleg is vannak kiváló szellemiséggel rendelkező egyének, írók és mások is, de főleg alkotók, jelenleg ők segítik a kis közösségek kialakulását.
Rudolf Steiner időbesztása is más elvek alapján születet, ezért ne keressünk szoros kapcsolatot a három időbeosztás között!
A három időbeosztás is példa arra, hogy miképp keverhetjük össsze őket ahelyett, hogy mindegyiket teljesen befogadva megértenénk. Mindegyik az időről és korszakokról szól, de más elvek szerint. Alma, körte, barack.
Ha tetszik vagy hasznos számodra ez a tartalom, akkor kérlek, hogy oszd meg vagy lájkold, hogy másokhoz is elérjen az információ. Köszönöm szépen!
