Giccs és az érték
Több baráti beszélgetésben is felmerült a giccs fogalma, és természetesen nagyon negatív minősítést kapott.
Én nem kívántam megvédeni a giccs fogalmát és azokat sem, akik ebbe a kategóriába tartoznak, hiszen a kulturáltság magasabb szintjén valóban el kell vetni a giccset, hiszen ez az egyik első és legalapvetőbb érték megállapítási mód. Abban viszont megegyeztünk, hogy akkor nem giccs valami, ha azt valaki az alkotás közben a tudata mélyén vagy csak mélyebben éli át az inspirációját.
Viszont az tétel, hogy az emberi minőségeknek is van ebben szerepe a giccs a létrejöttében, nem vált elfogadhatóvá a beszélgetések során.
Létezik minden emberi minőségnek a széppel és a jóval foglalkozó gondolatai és érzései. Ez egy olyan minőségi különbségeket mutató látásmód, amelyet nem lehet megkérdőjelezni, hiszen az emberek megfigyelésekor érzékelhető és látható, tehát van.
Emiatt nem lehet pontosan meghatározni, hogy mi szép és a jó, de más minőségi jelzőkkel is hasonló bizonytalanság van. Viszont lehet rajta vitatkozni, amely gyakran egy másik ember véleményére való rálátás hiányát mutatja, valamint mindegyik minőség kiáll a saját szép és jó fogalma mellett, és ebből nem enged.
A magasabb lépcsőfokon álló egyén lenézi az alacsonyabb lépcsőn álló alkotót és jogosan mondhatja azt, hogy amit látok az giccs. Aki alul van, ő meg azt mondhatja, hogy neki azért tetszik, mert azt mutatja be, amit ő elvár, ezért számára ez az alkotás szép.
Mindkettő igaz, és ez azt bizonyítja, hogy létezik a jelenség. Mégis mi lehet mögötte?
Létezik négy nagyon stabil nézőpont, amely minőséget takar, mindegyik megfelelően alátámasztott indokokkal, de az ötödik minőség mindegyiket elfogadja, hiszen ez a valóság mögötti szellemi tartalmakkal megegyezik.
A fejlődés egy-egy lépcsőjére csak komoly belső minőségi és külső megvalósító munkával lehet fellépni. Amíg valaki megismer egy minőséget ahhoz, több és gyakran sokkal több idő kell, hiszen rengeteg dolgot kell megélni azért, hogy jól begyakorolt legyen a működés, és ne essen vissza az, aki elhagyni szeretné a jelenlegi minőségét.
Ezek a nézőpontok tudati azonosulást eredményeznek, de hátrányuk is van, hiszen az alul álló nem lát rá a felette lévő minőség motivációjára, viszont a felül lévő rálát az alatta levőre, és azt mondhatja, hogy az, amit ő csinált nem szép, nem jó, és ez még akkor is igaz, ha az egyén a tudati azonosulása létrejött. Igaz viszont, ha ez sem jön létre, akkor aztán végképp senkinek sem tetszik az alkotás.
Most azt gondolják sokan, hogy már megint a minőség, ami minden témában visszaköszön, és ez már unalmas!
Az biztos, hogy aki ilyet mond, sajnos nem látja önmagát, sem a másik embert, de a világot sem jól, hiszen valójában ez a meghatározó mindenben, mindenhol. Ilyenkor a megfigyelés és az ezáltali felfedezés a fontos, és akkor felismerhető, hogy mindent a benne lévő minőség határoz meg, legyen az matéria, élőlény, termék, gondolat, és pont az ember maradjon ki a minőségek a törvényéből?
Ezzel a kérdéssel szorosan összefügg a követő emberi magatartás. Hiszen mindaddig amig fel nem fedezi az egyén a saját kreatív mélységeit, addig követő alkotói magatartása van. Valójában mindenki követ valakit vagy a saját ideáit, amelyet két forrásból állít össze az egyik a maga előtt lévő, de másoktól származó tudati minta, a másik pedig a saját alkata és összegyűjtött élményei és az intelligenciája valamint ideái.
Ha tetszik vagy hasznos számodra ez a tartalom, akkor kérlek, hogy oszd meg vagy lájkold, hogy másokhoz is elérjen az információ. Köszönöm szépen!
Kérlek, az alábbi gombra kattintva támogasd a blogom és a podcastjeim készítését, hiszen sok munkám van bennük. Felajánlásoddal segíthetsz, hogy továbbra is ingyenesek maradhassanak. Köszönöm szépen!
