A szeretet központ kialakulása
A világ duális, ezért mindennek létezik negatív és pozitív tartalommal felruházott oldala. Ezt az ember feloldani nem tudja, mert ez olyan törvény, amelyet nem lehet megváltoztatni.
A szeretettel szemben mindig ott van a gyűlölet.
A kezdetek korszakában, amikor az emberréválás tudati folyamata elindult, valami olyant fedezett fel az ember magában, ami addig nem volt a birtokában. Persze ebben az újabb korban, ezután az előző korban származó viselkedési mintákkal egyre kevésbé fog rendelkezni, viszont cserébe sorra nyíltak meg előtte az új lehetőségek.
Az ember elméje felismerési és azonosítási tevékenységbe kezd.
Ezek után az érzelmi központja is felébredt és ekkor vonzalmakat vett észre magában. Pontosabban ez mai szintű megfogalmazás, a helyesebb az lenne, hogy szép lassan kezdenek emberi érzelmei lenni és nem csak faji tudatból származó megérzései, de még nincsen tisztába vele, csupán gyakorolja.
Ezek felismerése már ahhoz az időszakhoz tartozik, amikor létrejön az első teljes emberi faji tudati azonosulás. Ekkor sem tudatos az ember, csupán tapasztal, érzi és látja, hogy nem csupán neki, hanem a többieknek is hasonló a működése. A növényi az állati érzések sokkal szűkebb keresztmetszetűek, mint az emberi érzelmek. A duális világban minél magasabb rezgésszíntű egy érzelmi központ annál inkább emberi.
Persze az állat is lehet dühös és vonzódhat is egy társához, de ez nem emberi, viszont mindkettő ösztönös. Ebből az állapotból fog kibontakozni az emberi szeretet érzésének a megélése.
Lesz egy kiváltságos pillanat, amikor már a központok jól működtek, ez az állapot nagyon erős lökést adott a fejlődésnek. Ekkor egy pillanatra rálátott az ember az Egységre, de nem az emberi faji tudat egységére, hanem a valódi Egységre. Mindezt azért volt képes megtenni, mert az érzékelő központjai már jól működtek, és az Egység olyan közel volt hozzá, hogy képes volt abba beleérezni.
A fejlődés során a központok működéséhez utoljára az érzelmi központ sorakozott fel, hiszen a test már addigra alkalmassá vált szinte minden tevékenységhez, az elme fejlődése a megfigyelés és a kifejezési vágy létrejöttét hozta, viszont az érzelmi központ nem lehetett az első a kifejlődésben, mert az káros hatással lett volna az ember fennmaradására.
Amikor az ember minden központja már jól működött, akkor kezdődött el az emberi faji tudatban és később minden új emberi rétegben az egyre gyorsabb tudati fejlődés, különösen a személyiség fejlődésének a korszakában, amely a mai napig tart.
A bejegyzés illusztrációja, elsősorban a test finomodását mutatja, hiszen az érzelmi fejlődést egy képen nehéz bemutatni. Az emberi elme fejlődése viszont odáig jutott, hogy az ember által irányított géppel, generált fotót képes létrehozni, mint ahogyan így készült a bejegyzés illusztrációja is. De ezt én nem nevezném intelligenciának, hiszen az csupán az emberi tudat és az Egység jellemzője, bár a hétköznapi szóhasználatban sokszor és sok mindenre használjuk.
Ha tetszik vagy hasznos számodra ez a tartalom, akkor kérlek, hogy oszd meg vagy lájkold, hogy másokhoz is elérjen az információ. Köszönöm szépen!
