A magyar nép archetípusa, valamint az állam horoszkópja
Lehetne alaposan elemezni azokat a horoszkópokat, amelyek létrejöttek a különböző korszakok változásai során, de csak egyetlen stabil képlet van és ez Budapest radixa. A rendszerváltozás, az új alaptörvény megszületése körüli horoszkópokat nem érdemes hosszú távon komolyan venni, mert annyira rosszak, hogy ezek nem tarthatók fenn és meg.
A képletek azt mutatják meg, hogy az egész állam működését rosszul kezelik azok, akik vezető szerephez jutnak. Ezért azt nem érdemes vizsgálni, hogy hol a hiba bennük, hanem azt, hogyan jöhet létre egy hosszútávon használható állami struktúra.
Gondoljuk végig a magyar történelemben, hogy vajon mikor érték el azt az életminőséget, amely igazán megfelelő lenne egy Nyilas népnek. Példaként Itália, Franciaország, Görögország, stb. sikereit vizsgálhatjuk meg. De nem azt kellene megnézni, hogy milyen hatással voltak a világ fejlődésére, vagy mekkora birodalom jött létre. Elég lenne csupán megkeresni, hogy az emberek többsége mikor érezte jól magát, mert volt perspektívájuk, és képesek voltak kiteljesedni.
Sok kis rövid szakaszt lehet találni, amikor sikereket ért el az ország, de ezek kb. húsz-harminc évig tartottak, nem hosszabb ideig. Annyi ideig, amíg a Szaturnusz Jupiter együttállás rövid szakasza tartott, és akkor, amikor jó fényszöget vetett a Nyilas jegyre, vagy valamelyik bolygóra, de az utóbbi sohasem az egész országra vonatkozik, hanem csupán bizonyos életterületre.
A magyar népet a hagyomány szerint a Nyilas jegyű népek közé sorolták, de akkor még nem számolták ki az Ascendenst, hiszen azt egy állam létrehozásakor lehet elkészíteni, egy nép kialakulása hosszú folyamat, amelynek egy idő után jellegzetessége lesz. Ha viselkedés alapján azonosították a népet, akkor csupán a Nyilas jegy bír fontossággal.
Itt álljunk meg egy pillanatra. A nagy korszakok közül az éppen elmúlt a Halak jegyhez tartozott. Ha csak ezt vizsgáljuk meg, akkor a mostani Vízöntő korszak nekünk nem rossz, sőt inkább jó lesz, hiszen a 60 fokra állnak egymáshoz képest a jegyek, és ez egy jó fényszög.
A megfigyelés azt mondatja velem, hogy a nép nagyon ragaszkodik a klasszikus hierarchiához, amely szinte az egész állam történetére, de a mostani időszakra is igaz. A klasszikus hierarchia, a valódi hierarchián, a minőségek egymás felettiségén alapul, de már nagyon régóta a társadalom irányítói viszonyokat, vagyis mai fogalmakkal a társadalom rétegeit jelenti és nem az emberi minőségeket.
Ez utóbbi érzékelhető minden ember számára, de az emberi minőségek fejlettsége nem.
A hierarchia emléke viszont létezik, ezért betartjuk, de sajnos a megjelenési formája nem a társadalmi csoportokban nyilvánul meg. A magyarok hierarchikusan gondolkoznak, és ezzel megadják magukat egy tévedésnek azzal, hogy a mostani hierarchia is valódi hierarchia. A vidéki közösségek így épülnek fel, ahol gyakran hadvezért követelnek az élre, nem a királyi emberi minőséget, hanem a látványos karizmatikus vezetőt.
Ez pedig a múlt folyamatosan áthagyományozódott dogmája, hiszen egy törzs vezetéséhez nem kell királyi minőség, mert akkor még nem volt állam, ami viszont már megfelelő állami struktúrát és emiatt strukturális gondolkodást igényel.
