Mobil menü megnyitás

A cselekedetek

A fizikai test cselekvési kedve és reflexszerű gyors működése, mintha nem csupán rajtunk múlna, vagyis gyorsabban válaszol a test, mint ahogy az elme azt kitalálná. Van, amikor az elme elhatározása indítja el a cselekvést és van, amikor a test ettől függetlenül is cselekszik, ez a reflex, és vagy a karma.

Sok cselekedettel kapcsolatban azt gondoljuk, hogy azt mindenképpen erkölcsi szándéknak kellene vezérelni . De, hogyan működünk akkor, amikor a test, mintha a saját elhatározásunktól függetlenül is képes lenne cselekedni.

Van némi bizonytalanság a cselekvéseink irányítása mögött?

A reflexszerű gyors reakciók, nem függnek a helyzetünk felismerésétől vagy kontroljától, gondolatainktól és szándékainktól. Ennek oka az, hogy a gondolkozás a leglassúbb folyamat, megelőzi az érzelmi reakció, és sokkal gyorsabb a test reflexszerű reakciója. Mindezeket könnyen meglehet tapasztalni. De akkor ki irányít?

Tapasztalat sok embernél, hogy bizonyos esetekben egy mozdulatsor közben azt érezhetjük, hogy lelassul az idő, vagyis egy esést sokkal lassúbb mozdulatsornak érezzük, mint ahogyan ugyanezt egy mellettünk lévő ember érzékeli.

A lélek ilyenkor átveszi az irányítást, mert az ego megijed, és egy vagy több másodpercre "megszűnik létezni", és ilyenkor érezzük meg a lélek időtlenségét, igaz nem teljes mértékben, csak egy rövid átmeneti időszakra.

Más a helyzet, amikor erkölcsi alapon cselekszünk. Ez is begyakorlást igényel, mint a bármilyen tevékenység ahol a testet be kell tanítani a helyes mozgássorra. A begyakorlás, vagyis a tanulás után már reflexszerűen fog működni, például udvariasak leszünk, köszönünk, előre engedjük a nőket, nem bántjuk az állatokat, megvédjük a gyengébbet stb.. Ezeken később nem kell elgondolkoznunk, nem szükséges megfontolni a döntést, de ennek az igény szintje folyamatosan változik, ahogyan az emberi minőségeken egyre feljebb jutunk.

Mégis amikor tükrözni kell valakit, akkor olyan gesztusokat, cselekedeteket is megcsinálunk, amelynek a minőségén már túl vagyunk, és ez gyakran azzal jár, hogy lelkiismeret furdalásunk lesz. Hiába gyakoroltuk be, hiába tudjuk, hogy nem így szoktunk cselekedni, most mégis felszínre jön egy meghaladott cselekvési forma. Lehet, hogy karmának érezzük, mert most visszakaptunk valamit valakitől, vagy éppen mi adtunk vissza neki valamit. De lehet dharma is, vagyis egyszerű tükrözés, tanítási célból. Ebben az esetben is a karma és a dharma összefügg.

De akkor ki irányít?

Ha tetszik vagy hasznos számodra ez a tartalom, akkor kérlek, hogy oszd meg vagy lájkold, hogy másokhoz is elérjen az információ. Köszönöm szépen!